Hogyan termelik a méhek a virágport?

A pollen vagy virágpor milliárdnyi mikrospórából áll, amelyek a virágok portokjaiban és a fenyőtobozokban termelődnek. A szemek egyenként 0,05 milliméter átmérőjűek, és mindegyik méhek által begyűjtött pellet nagyjából 2 millió virágport tartalmaz.

A pollenszemek tartalmazzák a hímivarsejteket, melyeket minden növény és virág termel. A pollen elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a növényi életforma szerte a világon folytonos maradjon.

A beporzás a pollen átszállítása a porzó portokjáról a bibére. Ezáltal követezik be a megtermékenyülés, amiből később a magok kifejlődnek.

Érdekesség képen például egy közönséges parlagfű tüskéjének létrejöttéhez mintegy 6 millió szem pollenre van szükség, míg egy rozsfej nagyjából 4 millió szemet tartalmaz.

A legtöbb növényt a szél, az eső vagy a vízfolyások porozzák be, míg a szivárvány színeiben pompázó és illatos virágok nagyrészt rovarok, így legyek, méhek, darazsak, lepkék, bogarak által beporzott nektárt tartalmaznak.

A méhek által összegyűjtött virágpor elsősorban a virágos növényekről szerezhető be.
A méhek rendkívül alaposan válogatják ki a legjobb minőségűeket a szemcsék millióiból.

2 típusú pollen szem

A szemcséknek két típusa van, az anemophil pollenszemek (melyeket nem méhek gyűjtenek és allergiás reakciókat válthatnak ki) és az entomophil pollenszemek (melyeket méhek gyűjtenek és jelentős tápanyagtartalommal rendelkeznek).
Az entomophil, tehát a méhek által összegyűjtött pollenszemeket sikeresen alkalmazzák a levegő útján terjedő pollenallergiák kezeléséhez.

Sok virágot bizonyos madárfajok poroznak be, mint a nektármadár, a kolibri és a szivárványlóri papagáj. Az erszényesek, mint a mézrabló és a denevérek szintén beporoznak bizonyos virágos növényeket, de a csigák is szállítják a virágport.

A szín és a forma általában elárulja, hogy milyen növényből nyerték ki a virágport és ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk, a pontos földrajzi régiót is be tudjuk határolni. Habár a virágpor színe általában nem lényeges, de a származási helyétől függően az aranysárgától a feketéig nagyon különböző lehet.

A virágpor, a pollen pigmentek különböző változatait tartalmazza, melyek közül csak kevés izolált. Bizonyos pigmentek vízben oldódók, míg mások zsírban oldódók. Ez a magyarázata annak, hogy a méz miért tud olyan sokszínű lenni - a borostyánsárgától a zöldig -, és a méhviasz sárga színét is egy zsírban oldódó virágpor pigment adja.

Francia orvosok kísérletek során kimutatták, hogy a virágpor természetes antibiotikumként viselkedik és segíti a növekedést. A virágport kizárólag, mint természetes tápanyagforrást használták 6 hónapon keresztül és a növekedési problémákkal rendelkező szervezetekben, rendkívüli pozitív eredményeket tapasztaltak.

Virágport begyűjtő méhek